Anemométer felépítése
Anemométer Anemométerként is ismert, és a hideg becsapódó légáramon alapul, amely elvonja a hőt a fűtőelemen. A hőmérsékletet állandóan tartó beállító kapcsoló segítségével a beállító áram arányos az áramlási sebességgel. Termikus szondák turbulens áramlásban történő alkalmazásakor a légáramlás minden irányból egyszerre ütközik a hőelembe, ami befolyásolhatja a mérési eredmények pontosságát. Turbulens áramlásban történő méréskor a termikus anemométer áramlásérzékelőjének jelzési értéke gyakran magasabb, mint a forgó szondáé. A fenti jelenség a csővezetékes mérési folyamatban figyelhető meg. A kezelt csőturbulencia kialakításától függően alacsony fordulatszámon is előfordulhat.
Ezért az anemométeres mérési eljárást a csővezeték egyenes részén kell elvégezni. Az egyenes kezdőpontja legalább 10×D (D=csőátmérő cm-ben) legyen a mérési pont előtt; a végpont legalább 4×D-rel legyen a mérési pont mögött. A folyadék keresztmetszetét semmilyen módon nem szabad akadályozni
Forgókerék-szonda szélmérőhöz
Az anemométer forgó kerékszondájának működési elve a forgás elektromos jellé alakításán alapul. Először egy közelségérzékelőn halad át, "megszámolja" a forgó kerék forgását, és impulzussort generál, majd a detektoron keresztül konvertálja a forgási sebesség értékét.
Az anemométer nagy átmérőjű szondája (60mm, 100mm) közepes és kis áramlási sebességű turbulens áramlás mérésére alkalmas (például a csővezeték kimeneténél). Az anemométer kis kaliberű szondája alkalmasabb a légáramlás mérésére ott, ahol a cső keresztmetszete több mint 100-szor nagyobb, mint a kutatófej keresztmetszete.
A szélmérő elhelyezése a légáramlásban A szélmérő forgórész szondájának helyes beállítási helyzete az, hogy a légáramlás iránya párhuzamos a forgórész tengelyével. Ha a szondát kissé elfordítják a légáramban, a kijelzett érték ennek megfelelően változik. Amikor a leolvasás eléri a maximális értéket, a szonda a megfelelő mérési pozícióban van. A csővezetékben történő mérésnél a csővezeték egyenes részének kezdőpontja és a mérési pont közötti távolság nagyobb legyen, mint 0XD, és a turbulens áramlás hatása a szélmérő hőszondájára és pitot csövére legyen viszonylag kicsi.
A csővezetékben a légáramlás sebességének szélmérővel történő mérésének gyakorlata azt bizonyítja, hogy a szélmérő 16 mm-es szondája a legelterjedtebb. Mérete nem csak jó áteresztőképességet biztosít, de akár 60m/s áramlási sebességet is elbír. Az egyik megvalósítható mérési módszerként a csővezetékben a légáramlási sebesség mérése alkalmas indirekt mérési eljárással (rácsos mérési módszer) történő levegőmérésre.
