A fénymikroszkóp képalkotó optikai útrendszerének beállítása és a mikroszkópos vizsgálat vázlata
A képalkotó optikai útrendszer beállítása és a mikroszkópos vizsgálati vázlat
A mikroszkóp képalkotó optikai rendszerének beállítása a különböző mikroszkópos technikák igényei szerint történik. Az úgynevezett mikroszkópia dióhéjban a minta mikroszkópos megfigyelésekor alkalmazott megvilágítási módszer, valamint a minta által alkotott képen jobb kontraszt elérésének technikája és módszere. Az alábbiakban röviden leírjuk a mikroszkópiát több módszerrel érlelték, és a megfelelő mikroszkópos képalkotó optikai rendszer beállítási módszerét.
1. Erőátviteli fényes mező:
Ez a leghagyományosabb és legelterjedtebb alkalmazási módszer a mikroszkóp feltalálása óta. Alapvető összetevők: a. Objektív lencse: bármilyen objektív használható fényes térbeli megfigyelésre; b. Távcső: mindenféle céltávcső használható, lehetőleg rekeszmembránnal. Beállítási módszer: A fenti mikroszkóp Kuhler megvilágítási rendszerének beállítása után a világos mező módszer alkalmazható. Alkalmazási terület: minden festett szövetmetszet, vérkenet stb. Óvintézkedések: a. A világosmezős megfigyelési módszer alkalmazásakor a Kuhler megvilágítási rendszert be kell állítani; b. A látómező membránját nem szabad önkényesen kinyitni, és a kondenzátor tükör elülső lencséjét ténylegesen kifelé és az optikai útba kell helyezni, ha 10×-es, 10×-nél kisebb és 10-nél nagyobb objektíveket használunk. ×; c. A kondenzátor tükör rekeszmembránja nem használható a látómező fényerejének beállítására, és a kondenzátortükör magassága nem állítható válogatás nélkül, különben csökken a mikroszkóp felbontása és a festett szövet felbontása. megsérül. a mikroszkóp és a sérülés felbontása a Kuhler megvilágítási rendszerhez lett igazítva; d. A mikrográfok esetében az objektívlencse nagyításának használatának minden változása esetén a kondenzátorlencse rekesznyílását úgy kell beállítani, hogy annak mérete pontosan megegyezzen az objektív lencséjénél használt numerikus rekesznyílással 2/3.
2. Átvitt fényfázis kontraszt módszer:
Ez egy kontrasztfokozó módszer modern mikroszkópos vizsgálata. Alapvető alkatrészek: fáziskontrasztos objektívlencse, világos látómező és fáziskontrasztos többcélú céltávcső, fókuszáló távcső, zöld szűrők.
Kiigazítási módszerek:
a. A Kuhler megvilágítási rendszer beállítása alapján világosmező módszerrel élesítse a mintát egyértelműen
b. Fordítsa a céltávcsőt Ph1-re a tárcsa skála helyzetének beállításához, válassza ki a 10 × fáziskontrasztos objektívlencsét, és cserélje ki a megfigyelendő átlátszó mintát.
c. Húzza ki az egyik okulárt, cserélje ki egy középre állított teleszkóppal, és fókuszáljon a látómezőben lévő két fáziskontraszt gyűrűre (az objektívlencse fekete fáziskontraszt gyűrűje és a kondenzátorlencse fényáteresztő fáziskontraszt gyűrűje).
d. Előfordulhat, hogy a látómezőben lévő két fáziskontraszt gyűrű nem feltétlenül esik egybe, állítsa be a két beállító eszközt a céltávcsőn (a fáziskontraszt gyűrű beállító kar bal és jobb oldali helyzetének beállítása, valamint a súrlódó gomb első és hátsó helyzetének beállítása) , hogy a fényáteresztő gyűrű elöl és hátul jobbra és balra egybeessen a fekete gyűrűvel
e. A beállítás után térjen vissza az okulárra a megfigyeléshez, és nyomja be a zöld szűrőt az optikai pályába, hogy megfigyelje a minta fáziskontraszt képét.
f. Ha 20×-os és 40×-es objektívek vannak megfigyelésre, akkor a látólencsét Ph2 pozícióba, 100 objektív használata esetén pedig Ph3 pozícióba kell állítani.
Alkalmazási terület: Alkalmas átlátszó, festetlen vagy nem festhető minták megfigyelésére, mint például mindenféle sejt, élő szövet, festetlen vagy festetlen szövetmetszet, vízi élőlény és így tovább.
3. Differenciális interferencia fáziskontraszt módszer:
A kép körüli mintarészletek haloval kísért megfigyelésének fáziskontrasztos módszere leküzdése érdekében elfedi azokat a részleteket, amelyeket látni kellett volna, valamint a minták vagy szövetmetszetek meglehetősen vékony vastagságot igényelnek, elvileg 10?m-nél vastagabbnak kell lennie, és egyéb korlátozások, a kétsugaras interferencia elvének alkalmazása a szubdifferenciális interferencia fáziskontraszt módszerének kialakításához.
Kiigazítási módszerek:
a. A DIC-módszert azon az alapon kell módosítani, hogy a Kulemin rendszert már beállították
b. 10×-es objektívvel határozza meg az objektív lencséjének fókuszpozícióját, amely világos látómezővel jól látja a mintát.
c. Helyezze a polarizátort a megvilágítási pályára, ügyelve arra, hogy kelet-nyugati irányban legyen.
d. Forgassa a kondenzátor tárcsát az 10 × objektívlencse használatának megfelelő pozícióba, azaz DIC 0.3-0.4.
e. Helyezze be a 10×-es objektívlencsék DIC csúszkáját az objektív hátuljába vagy az objektív konverterbe.
f. Helyezze be az analizátort a képalkotó optikai útvonalba, és vegye figyelembe, hogy a tájolása dél-észak irányú legyen.
g. Cserélje ki a megfigyelendő átlátszó mintát, kapcsolja be a fényforrást, hogy a minta egyértelműen fókuszáljon.
h. Állítsa be a DIC betétet úgy, hogy a differenciális interferencia kontrasztos kép a legjobb hatást, azaz a legnyilvánvalóbb megkönnyebbülést érje el.
én. Ezzel egyidejűleg állítsa be a kondenzátor tükör rekeszmembránját, hogy a kontraszt hatása is optimális legyen.
j. Ezután finomhangolja a minta részleteit, hogy lássa a minta szerkezetét különböző szinteken.
k. Ha a kiegészítő színt (elsőrendű piros retardáló lemez) behelyezzük és a DIC betétet egyidejűleg állítjuk be, akkor a folyamatosan változó ragyogó színek láthatók a látómezőben, piros, narancs, sárga, zöld, kék, lila, rózsaszín, rózsaszín-lila és aranysárga. Alkalmazási terület: átlátszó vagy nem festhető szövetmetszetek, vastagság kb. 100 m-ig, élő szövetek és élő sejtek tenyészetben, kis élő szervezetek stb.
