(1) A teljes rendszer zárt. Annak elkerülése érdekében, hogy a vizsgálati eredményeket a reagensszivárgás befolyásolja, a Karl Fischer reagens folyadékkört szorosan össze kell kötni a reagenspalacktól az adagolószivattyúval a reakciótartályhoz. A légtömörség hiányának másik eleme, hogy a Karl Fischer reagens a teszt során felszívja a nedvességet a kísérlet levegőjéből, késleltetve a titrálás végpontját.
(2) A pontos nedvességmérő műszeres mintavétel kérdése. A Karl Fischer reagens kalibrálásakor létfontosságú a 10 ul-es mintavevő használata, amely nem csak precíz és gyors, de megakadályozza a vízcseppek tapadását is. Az etil-észtereknek és a metanolos reagenseknek hasonló hátrányai vannak. A felvétel és az elhelyezés után ügyelni kell arra, hogy amennyire lehetséges, csökkentsük a válaszkészlet nyitvatartási idejét.
(3) A mágneses keverés sebességének megváltoztatása. Előnyös, ha a keverési sebesség elég gyors ahhoz, hogy ne hozzon létre turbulenciát a reakciótartályban, mivel a titráló reagenst inkább lokálisan fecskendezik be, mintsem ugyanoda, mint az elektródát. Ez lehetővé teszi a gyors érkezést a végponthoz.
(4) A nedvességmérő készülék titrálási sebességét először gyorsra, majd később lassúra kell állítani. Titráláskor próbálja meg a lehető leggyorsabban tesztelni, és amikor a cél közelébe ér, próbáljon meg lassítani, hogy javítsa a mérési fokot.
(5) A rendszerben lévő Karl Fischer reagenst le kell engedni, majd metanollal le kell mosni, amikor a napi nedvességmérős kísérlet befejeződött. Soha ne öblítse le a nedvességmérő rendszert vízzel, mert ez megnehezíti a következő kísérlet elpárologtatását. A Karl Fischer reagens kalibrálása pontatlan.
(6) Annak elkerülése érdekében, hogy az elektronikus kijelző működés közben ugráljon és abnormális körülményeket teremtsen, a nedvességmérő készüléket távol kell tartani az erős mágneses tértől. A Karl Fischer reagenst és a metanol oldószert üveg automata bürettával kell mérni, magát az üvegbürettát pedig a külső környezethez kell kötni az egyensúlyi nyomás összefüggése miatt.
(7) Tartsa a darabokat légmentesen, amennyire csak tudja. A levegő nedvességének a vizsgálati eredményekre gyakorolt hatásának maximalizálása érdekében a kézi nedvességmérőnek egy U-alakú, nedvszívóval töltött csövet kell a szívócső és az üvegbüretta tetejére helyezni. A nedvességvizsgálatot lehetőleg kerülni kell, ha a levegő relatív páratartalma 70 százalék felett van.
(8) A büretta titrálási sebességét célszerű másodpercenként 1 cseppre állítani. Ha a titrálási sebesség túl lassú, a vizsgálati eljárás tovább tart, és a fenti interferencia valószínűleg késést eredményez a végpont elérésekor. Ha a titrálási sebesség túl gyors, akkor a késleltetési hiba nagyobb lesz a kezdőpont elérésekor.
