7-pontos empirikus digitális képlet a multiméterek használatához
1. Használat előtt ellenőrizze, hogy a funkció-átalakító kapcsoló a mért teljesítménynek megfelelő helyzetben van-e, és hogy a mérővezetékek a megfelelő csatlakozókban vannak-e.
2. A mérőfejen lévő "föld" vagy "nyíl" szimbólum követelményeinek megfelelően helyezze el a multimétert függőlegesen vagy vízszintesen. Ha a mutató nem a skála kezdőpontjára mutat, először a mechanikus nulla pozíciót kell beállítani.
3. Válassza ki a megfelelő tartományt a mért elektromosság mennyiségének megfelelően. Feszültség és áram mérésekor próbálja meg a mutatót a teljes skála 1/2-énél nagyobb mértékben eltéríteni, ami csökkentheti a teszthibákat. Ha nem ismeri a mérendő méretet, először a maximális tartománnyal mérhet, majd fokozatosan csökkentheti a tartományt, amíg a mutató jelentősen el nem tér. Nagyfeszültség (100 volt felett) vagy nagy áramerősség (0,5 A felett) tesztelésekor azonban töltés közben nem szabad megváltoztatni a tartományt, különben az átviteli kapcsoló érintkezői meggyulladhatnak és megéghetnek.
4. Egyenfeszültség vagy egyenáram mérésekor ügyeljen a mért polaritásra. Ha nem ismeri a két mérendő pont feszültségszintjét, röviden érintse meg a két mérővezetéket a két ponthoz, a mutató becsapódásának iránya szerint meghatározza a potenciál szintjét, majd mérje meg.
5. A váltakozó feszültség mérésénél tudnia kell, hogy a váltakozó feszültség frekvenciája a multiméter üzemi frekvenciatartományán belül van-e. A multiméter működési frekvenciatartománya általában 45-1500Hz. 1500 Hz felett a mérési értékek élesen alacsonyak lesznek. Az AC feszültség skála a szinuszhullám effektív értékén alapul, így a multiméter nem használható szinuszos feszültségek, például háromszöghullámok, négyzetfűrészfog hullámok stb. mérésére. Ha a váltakozó feszültséget egyenfeszültségre helyezik, egy DC blokkoló kondenzátor megfelelő feszültségellenállású mérés előtt sorba kell kötni.
6. Egy bizonyos terhelésnél mért feszültségnél figyelembe kell venni, hogy a multiméter belső ellenállása sokkal nagyobb-e, mint a terhelési ellenállás. Ha nem, akkor a leolvasott érték jóval alacsonyabb lesz, mint a tényleges érték a multiméter tolatási hatása miatt. Jelenleg a multiméter nem használható közvetlen tesztelésre, ezért ki kell cserélni. Használjon más módszereket. A multiméter feszültségblokkjának belső ellenállása megegyezik a feszültségérzékenység és a teljes skála feszültségértékének szorzatával. Például az MF-30 multiméter feszültségérzékenysége a 100 voltos egyenáramú blokkon 5 kiloohm, a multiméter belső ellenállása pedig 500 kiloohm. Általánosságban elmondható, hogy az alacsony tartomány belső ellenállása kicsi, a magas tartomány belső ellenállása pedig nagy. Ha az alacsony feszültségtartományt egy bizonyos feszültség tesztelésére használja a kis belső ellenállás miatt, és a sönt hatás nagy, akkor érdemes átváltani a magas tartományú tesztre. Ily módon bár a mutató eltér A szög kicsi, de a kis tolatási hatás miatt a pontosság nagyobb lehet. Hasonló a helyzet az árammérésnél is. Ha a multimétert ampermérőként használják, a belső ellenállás kicsi, ha nagy tartományt használ, és a belső ellenállás kicsi, ha kis tartományt használ.
7. Az ellenállás mérésekor minden sebességváltáskor nullára kell állítani. A multiméter ellenállásskála geometriai középpontjának értéke szorozva az elektromos sorompó szorzójával a blokk medián ellenállása, amely megegyezik a blokkban lévő multiméter belső ellenállásával. A közös középskála értékek közé tartozik a 8. 10. 12. 13. 16. 20. 24. 25. 30. 60. 75 és így tovább. Az ellenállás skála nem lineáris. Használatakor érdemes megfelelő fokozatot választani, hogy a mutató a lehető legközelebb mutasson a középponthoz, általában a 0,1Ro-10Ro (Ro-----medián ellenállás) tartományban. A leolvasás pontosabb. Ezen a tartományon kívül A hiba nagy. Például az MF10 multiméter középső skálaértéke 13. Ha az Rx10 kilohm blokk Ro=130 kilohm, ez a blokk 13 kiloohm-1 mérésére alkalmas. 3 megohmos ellenállás.
